2020. júl 05.

A politika Horvátországban is „férfimunka”?

írta: Nosztalgikus
A politika Horvátországban is „férfimunka”?

1990 óta a tizedik parlamenti választást tartják július 5-én Horvátországban. Ez alatt a harminc év alatt sokan megfordultak képviselőként a horvát parlamentben, a nők azonban mindig elenyésző kisebbségben voltak. A legmagasabb szinten nincs szégyellnivalójuk, volt női miniszterelnök, Jadranka Kosor, volt női köztársasági elnök, Kolinda Grabar Kitarović. A különböző kormányokban is töltöttek be nők jelentős tisztségeket, Vesna Pusić külügyminiszter vagy Martina Dalić, két alkalommal pénzügyminiszter. Ez azonban nagyon messze van néhány európai, különösen a skandináv példától, és sokkal közelebb áll azokhoz a balkáni országokhoz, ahol a politika szinte kizárólag "férfidolog".

Az utolsó parlamentben volt a nők aránya a legalacsonyabb, a 151 képviselőből csak húsz nő. Van ugyan törvény, ami előírja, hogy a választási jelöltlistán 40%-ban kell nőknek szerepelni, és akik nem tartják be, pénzbírságot fizetnek, de sok párt inkább a büntetést választja, mint a női kvóta tiszteletben tartását. Ha betartják is, a női jelölteket a listán olyan helyre sorolják, ahonnan szinte biztos, hogy nem jutnak be a parlamentbe.

Hogy ez miért van így, arról Višnja Ljubičić, a nemek közötti egyenlőség ombudsmanja többek között azt mondja, hogy a politikában való részvétel csak az egyik mutatója annak, hogy Horvátország még mindig milyen messze van a nemek közötti egyenlőség elérésétől. A nők részvétele az ország legmagasabb szintű képviseletében tükrözi a nők helyzetét a horvát társadalomban, ahol a parlament csak az egyik olyan terület, ahol jóval kevesebb a nő, mint a férfi. Szinte mindenhol ez tapasztalható, amikor valamilyen vezetői pozícióról beszélünk akár a politikában, akár a kormányzatban, akár a gazdaság területén. Minél magasabb a hierarchiában a betöltendő tisztség, annál hangsúlyosabb a nemek közötti különbség.

jadranka_kosor_crop_924.jpgJadranka Kosor volt miniszterelnök az első nő, aki betöltötte az ország legrangosabb politikai tisztét. Úgy véli, hogy a nők alulreprezentáltságának oka, hogy a horvát társadalom "nagyon konzervatív", és hogy a politikában való részvételt "kizárólag férfimunkának" tekintik.

"Szerintem sok nő gondolja így, még a politikában résztvevők is. Az úgynevezett „érzékeny” témákról, mint a nők emberi jogai, a nők elleni erőszak vagy az abortusz kérdése, a nők túlnyomó többsége hallgat, különösen a nagy konzervatív pártokban, mint például a HDZ. Ezen kívül a nők nem mutatnak szolidaritást egymással és azt hiszem, hogy a választásokon sok nő egyáltalán nem szavaz női jelöltre."

A női szolidaritás hiányáról példaként hozza fel a volt kormányfő Mara Tomašević, Požega-Szlavónia megye prefektusa feleségének esetét, aki levélben fordult az akkori elnök, Kolinda Grabar Kitarovićhoz, amiben leírta a férje vele szembeni erőszakoskodását, amiért később a prefektust felfüggesztették. Az elnök még csak nem is válaszolt a levélre, Nada Murganić korábbi család- és szociálpolitikai miniszter pedig az esetet azzal magyarázta, hogy: "Így van ez a családban." És most Alojz Tomašević ismét szerepel a HDZ választási listáján.

A legtöbb nő akkor volt a horvát parlamentben, amikor a női egyenlőséggel foglalkozó civil szervezetek aktívak voltak. Az 1995-ös választások előtt óriási kampányt indítottak azzal, hogy Horvátország lakosságának 51%-a nő, de a politikában teljesen láthatatlanok. Ennek köszönhetően a következő törvényhozásban a nők aránya elérte a 30%-ot. Akkor az aktivisták azt gondolták, hogy ezt a kérdést megoldották, de idővel rá kellett döbbenniük, hogy a helyzet ismét egyre rosszabb. Ezzel együtt azt is mondják, hogy a politikai pártokban a nők sem tudnak eléggé harcolni, gyakran megelégszenek azzal, hogy kávét főznek, pogácsát sütnek a megbeszélésekre, és ha valami komoly téma kerül sorra, akkor átadják a terepet a férfiaknak.  valasztas_horvatorszag.jpgA változás szinte biztos, hogy nem a nagy, hagyományos pártoktól fog elindulni, hanem azoktól, amik a civil társadalomból nőttek ki. Például a zöld baloldali koalíció, ami több pártot és aktivista csoportot tömörít, a listáikon azonos számban vannak női és férfi jelöltek, a listavezetői helyeken több a nő, mint a férfi, ami eddig példa nélküli a horvát politikában.

A 2016. évi választásokhoz képest a helyzet most valamivel jobb. Akkor a nők aránya a választási listákon 40% volt, most 42%. Ez azonban önmagában nem garantálja a nők számára kedvező eredményt. A pártok túlnyomó többségét férfiak vezetik, a listaállítók 20%-a sértette meg a kvótatörvényt, és vállalja inkább a bírságot. A HDZ-nek több mint félmillió kuna büntetést kell fizetnie.  

Európa több országában alkalmazzák a „cipzárelvet”, melynek során a két nem felváltva követi egymást a pártlistán, vagy azt a megoldást, amikor minden harmadik pozíció a másik nem számára van fenntartva a listán. Belgiumban például a lista első két jelöltje nem lehet azonos nemű, Portugáliában a listán az egymást követőknél nem lehet több mint kettő azonos nemű jelölt.

Július 5-én reggel 7 órakor kezdődtek a választások Horvátországban. A 3 millió 860 ezer szavazásra jogosult hétezer választóhelyiségben, 2700 jelölt közül választhatja meg a 151 tagú parlament képviselőit.

Szólj hozzá

választások Horvátország